A mai bejegyzés az acél egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározásáról szól. A videón hengeres próbatest szakítóvizsgálatát láthatjuk. A rövid arányos szabványos próbatest hossza az átmérőjének 5-szöröse, míg a hosszú arányos szabványos próbatest méreteinek aránya 1/10.
Hogy mit látunk? A vizsgálat során a próbatestet befogták a gép befogófejébe, majd egyenletes sebességgel növelték a rúdra ható húzóerőt. A próbatest folyamatosan megnyúlt (hossza nőtt), míg átmérője fokozatosan csökkent. A keresztmetszet csökkenés jelenségét nevezzük harántkontrakciónak. Végül bekövetkezett a legszebb az egészben, a próbatest elszakadt, a tönkremenetel visszafordíthatatlanná vált.
A vizsgálat során a műszerre kapcsolt számítógépes szoftver elkészítette a próbatest szakítódiagramját.
A diagram lágy acél szakítódiagramja. ö - összes nyúlás, m - maradó nyúlás, r - rugalmas nyúlás (Az ábra a Bánki Főiskola honlapján közzétett jegyzetből származik)
A vizsgálat alapján két dolgot tudunk igazolni. Egyrészt a Hooke - törvényre világít rá, másrészt a vizsgálatok eredményei alapján a mintát is tudjuk minősíteni. Mit értek minősítésen? Meg tudjuk határozni, hogy egyes alakváltozási értékekhez milyen feszültségek (ellenállások) lépnek fel a keresztmetszetben, továbbá meghatározható, hogy a test milyen feszültségi értékeknél hogyan viselkedik. Miért fontos ez? Ha ismerjük az anyag húzási határfeszültségét, ki tudjuk számítani mekkora igénybevétel hatására szakad el. Mekkora hajlítás hatására puhul fel, és mikor keményedik vissza.
Hol fontos? Mi szempontunkból a szerkezetek tervezésekor, építésekor, és egyes munkafolyamatok megtervezésekor, kiválasztásakor. Tehát mindig. Legfeljebb nem végezzük el minden egyes tervezési munka alkalmával.
És a végére egy alapvetés:
A Hooke - törvény közelítő törvény, mely kimondja, hogy egy rugalmas test alakváltozása arányos azzal az erővel, mely az alakváltozást okozza. Azokat az anyagokat, melyek a Hooke - törvényt követik, lineárisan - rugalmas, vagy Hooke - anyagoknak nevezik. (Wikipedia)
